中条彩未主演《世界奇妙物语》 演绎都市恐怖传说

Wikipédia
A Wikipédia t?bbnyelv? portálja mutatja a kül?nb?z? nyelv? változatokat
Jelmondat	a szabad enciklopédia
Vállalkozás típusa	internetes enciklopédia MediaWiki-oldal Wikimédia-projekt
Oldal típusa	Internetes enciklopédia
Elérhet? nyelv(ek)	303, melyb?l 292 aktív (A Wikipédiák listája)
Alapítva	2001. január 15.
Székhely	San Francisco
Tulajdonos	Wikimédia Alapítvány
Alapító	Jimmy Wales, Larry Sanger
URL	www.wikipedia.org
Kereskedelmi?	Nem
Regisztráció	Opcionális
Szolgáltató	Wikimédia Alapítvány
Fejleszt?	Jimmy Wales Larry Sanger
Alexa-helyezés	7 (2009. április 4.) 5 (2017. október 31.) 5 (2017. november 20.) 9 (2019. október 2.) 10 (2020. február 1.) 14 (2020. augusztus) 13 (2020. november 4.) 13 (2020. december 18.) 9 (2023. február)
A Wikimédia Commons tartalmaz Wikipédia témájú médiaállományokat.

A Wikipédia t?bbnyelv?, nyílt tartalmú, a nyílt k?z?sség által fejlesztett online világenciklopédia, amelyet a floridai k?zpontú nonprofit Wikimédia Alapítvány üzemeltet, szerkesztését pedig ?nkéntes k?z?sség végzi. Az Alexa rangsorolása szerint a világ 13. leglátogatottabb weboldala.

A Wikipédia magában foglalja a kül?nb?z? nyelvi változatait is, k?ztük a magyar Wikipédiát. Az angol változat 2020 januárjában elérte a 6 milliós szócikkszámot; ez a világ legnagyobb enciklopédikus m?ve. A 333 kül?nb?z? nyelv? változatban ?sszesen (az angollal együtt) t?bb mint 61 millió szócikk olvasható és szerkeszthet?, és t?bb mint 108 millió felhasználó szerkeszti ?ket világszerte. Az egyedi látogatók száma meghaladja az 1,7 milliárdot havonta. Az internet tíz népszer? szolgáltatása k?zül az Index-olvasók a Wikipédiát 2010-ben a harmadik leginkább pótolhatatlannak választották (a Google-t és a YouTube-ot k?vet?en).

A Wikipédia név a wiki és az enciklopédia szavakból ered. Bár gyakori, hogy a Wikipédiára ?Wiki”-ként hivatkoznak (lévén ez a legnagyobb wiki rendszer), azonban ez az elnevezés helytelen, mert t?bb tízezer független, ?wiki-rendszer?” oldal üzemel az interneten, melyek jelent?s része nem enciklopédia.

Jellemz?k

Jimmy Wales, a Wikipédia egyik alapítója

A Wikipédia projekt három alapvonása:

1. A Wikipédia els?dlegesen enciklopédia, vagy célja azzá válni (kalendárium és napi hírek adatokkal b?vítve);
2. a Wikipédia egy wiki, és (néhány kivételt?l eltekintve) bárki által szerkeszthet?;
3. a Wikipédia nyílt tartalmú, és a Creative Commons Nevezd meg! így add tovább! 4.0 szabályai vonatkoznak rá.

A Wikipédiát a Nupediához (a Wikipédia el?djéhez) hasonlóan támogatja Richard Stallman, a szabadszoftver-mozgalom és a Free Software Foundation (Szabad Szoftver Alapítvány, FSF) alapítója; Stallman t?bbsz?r említette a ?szabad, univerzális enciklopédia” hasznosságát még a Nupedia és a Wikipédia alapítása el?tt.

A Wikipédia széles k?r? nyitottságának van néhány hátránya. Például azon cikkek esetén, melyek a legt?bb résztvev? számára ismeretlenek, a pontosság és a pártatlanság sokszor megkérd?jelezhet?. A résztvev?k egy része ezzel vitába szállva úgy gondolja, hogy id?vel ezek a hibák cs?kkennek, és az egyes cikkek min?sége javulni fog.

Egy másik hátrány az, hogy sok szerkesztést olyan emberek végeznek, akiknek nem céljuk az, hogy hasznosan vegyenek részt a munkában, hanem mindenféle értelmetlenséget (?fghfhgf”) vagy elfogadhatatlan tartalmat (?hüje aki ólvasa”) adnak a cikkekhez. Ezt a Wikipédia ?vandalizmusnak” nevezi. A projekt nyílt természete ezt ugyan lehet?vé teszi, de egyben ellene is dolgozik. Minden résztvev?nek megvan a lehet?sége az ilyen firkák eltüntetésére, a megel?z? állapot visszaállítására. Ha ez egy lapnál túl sokszor, túl gyakran fordul el?, akkor ez a lap ?levédhet?”, ilyenkor csak adminisztrátorok vagy jár?r?k tudják a tartalmát módosítani.

Vezérelvek

A Wikipédia egyik alapelve a pártatlanság

A Wikipédia résztvev?i általában elfogadnak és tiszteletben tartanak néhány alapvet? szabályt, amelyek lehet?vé teszik a projekt z?kken?mentes és termékeny m?k?dését. Néhány k?zülük:

1. A résztvev?k sokféle vallási és politikai meggy?z?désére és eltér? kulturális hátterére való tekintettel a Wikipédia célja az, hogy a szócikkek tartalma minél elfogulatlanabb legyen. Nem az a cél – ahogy azt sokan hiszik –, hogy a szócikkek egyetlen ?objektív” néz?pontból legyenek megk?zelítve, hanem az, hogy tiszteletben tartsuk és bemutassuk az ?sszes f?bb létez? véleményt. A semleges néz?pont szócikk ezt részletezi.
2. Létezik néhány alapszabály a szócikkek elnevezésér?l, lásd az elnevezési szokásokat.
3. A szerkeszt?k vitalapokon beszélhetik meg esetleges nézeteltéréseiket, hogy egy bizonyos szócikket hogyan is kellene átszerkeszteni. Szerkesztési háborúkat a szócikkek k?zvetlen sz?vegében nem folytatnak. Lásd a vitalapokról és a szerkesztési irányelvekr?l szóló cikkeket. Amennyiben t?bb szócikkel kapcsolatban átfogó nézetkül?nbségek merülnének fel, azokat a Kocsmafal megfelel? szekciójában lehet bejelenteni.
4. Bizonyos típusú szócikkek nem illenek a szó szoros értelmében egy enciklopédiába, ezért a Wikipédia-szócikkek nem szótári szemelvények és nem fórumok: mire nem való a Wikipédia.
5. A Wikipédia-k?z?sség maga is sok szabály ?tletével hozakodott el?, hol kisebb, hol nagyobb támogatottsággal. A legnagyobb népszer?ségnek ?rvend? szabály: ?Ha a szabályok miatt kényelmetlenül érzed magad és elveszik a kedved a Wikipédiában való részvételt?l, akkor ne foglalkozz velük, és folytasd úgy, ahogy megszoktad.” Ezek után kész csoda, hogy (f?leg az angol) Wikipédia ilyen fegyelmezetten és pozitív hangulatban b?vül.

Szerkeszt?ség

A Wikipédiát világszerte t?bb ezer ?nkéntes írja, akik rábukkantak a hálón, és látván, mi folyik itt, s milyen k?nny? cikket készíteni, úgy d?nt?ttek, tudásuk egy részét mindenkinek elérhet?vé teszik. E résztvev?k a wikipédisták. A kezdetek óta jelent?sen megn?tt a résztvev?k száma, k?ztük a jól képzett k?zrem?k?d?ké is.

A szó igazi értelmében vett f?szerkeszt? nincs. A Wikipédia két alapítója, Jimmy Wales (egy kis internetes cég, a Bomis Inc. vezet?je) és Larry Sanger azonban el?szeretettel tartották magukat olyan k?zrem?k?d?knek, akik felügyelnek arra, hogy a vállalkozás ne térjen le az eredeti útról.

A Wikipédia létének els? tizenhárom hónapjában Sanger fizetett alkalmazottként dolgozott. Feladata a Wikipédia (és a Nupedia) felügyelete volt; ? d?nt?tt azokban a kérdésekben, amelyekben a k?z?sség nem tudott megegyezni. Kés?bb nem jutott pénz a fizetésére, emiatt 2002 februárjában távozott.

Larry korábbi feladatainak egy részét Jimmy és a wikipédisták egész k?z?ssége vette át. Más korábbi és jelenlegi Bomis-alkalmazottak is dolgoztak az enciklopédián, k?ztük Tim Shell, a Bomis egyik társalapítója, valamint Jason Richey és Toan Vo programozók.

T?rténete

A 2002. szeptember 28-i kezd?lap

A Wikipédia el?dei

Annak álma, hogy ?sszegy?jtsük a világ minden tudását egy fedél alatt, az ?sid?kb?l fakad, és visszavezethet? az antik Pergamonig és az alexandriai k?nyvtárig.

A korai arab muszlim tudásgy?jtemények már a k?zépkorban tartalmaztak számtalan ?sszefoglaló, átfogó m?vet és csíráit annak, amit ma tudományos módszerként, t?rténelmi módszerként és idézetekként tartunk számon. A legfontosabbak k?zé sorolhatjuk Fakhr al-Din ar-Rází (1149–1209) tudományos enciklopédiáját, al-Kindí (801–873) figyelemre méltó, 270 k?tet terjedelm? irodalmi munkásságát és Ibn Szina (lat. Avicenna, 980–1037) gyógytudományi enciklopédiáját, mely évszázadokon keresztül a legmegbízhatóbb forrása volt az orvoslásnak. Szintén figyelemre méltó al-Tabari (839–923), al-Maszúdí (896–956), Ibn al-Aszír (1160–1233) és Ibn Khaldún (1332–1406) m?ve, a Mukadimma, mely máig érvényes intelmeket tartalmaz az írott forrásokba vetett bizalommal kapcsolatban. Az isznadiszlám szokása, mely az okiratok igazsághoz való h?ségét, a források beható elemzését és a szkeptikus kutatást hangsúlyozza, mérhetetlen hatást gyakorolt a kutatás és szerkesztés módszereinek fejl?désére.

ám ezek a m?vek mindig is csak a beavatottak számára voltak elérhet?k: megfizethetetlenek voltak, és inkább elméleti, mintsem gyakorlati célokra íródtak (a gyógyítás tudományának kivételével). A széles k?rben terjesztett enciklopédia gondolata csak a 18. században fogalmazódott meg, Denis Diderot (1713–1784) munkássága nyomán (l. Encyclopédie). Európa nagy egyetemi k?nyvtárai tanúskodnak az elmúlt ezer év monumentális enciklopédikus vállalkozásairól. A leggyakrabban használt enciklopédia az angol világban az Encyclop?dia Britannica, spanyol nyelvterületeken az Enciclopedia Universal Illustrada, Németországban a Meyer's Konversationslexikon és a Brockhaus, míg Magyarországon a Révai nagy lexikona.

Legel?sz?r H. G. Wells (1866–1946) foglalkozott a nyomtatott enciklopédiák automatikus gépekkel való helyettesítésének ?tletével az 1937-es World Brain cím? novellájában. Vannevar Bush 1945-?s j?v?képe, az As We May Think, egy mikrofilm alapú mesterséges emlékezetet, a Memexet ábrázolta. A világ teljes tudásanyagát átfogó elektronikus enciklopédiára Asimov írásaiban is találunk példát: egy 1955-?s novellájában említést tesz egy Multivac nev? szuperszámítógépr?l, majd novellák sorát szentelte ennek a témának. Az Alapítvány-sorozat k?teteiben pedig egy tudós társaság, az Enciklopedisták és a velük együttm?k?d? alapítványbeliek t?rténetét írja meg.

Ted Nelson 1960-as Project Xanaduja is fontos mérf?ldk? az elektronikus enciklopédiák felé vezet? úton.

Az internet fejl?désével sokan kedvet kaptak ahhoz, hogy megpróbáljanak létrehozni egy online enciklopédiát.

A Wikipédia létrej?tte

A Wikipédia 2021-ben ünnepelte 20. évfordulóját

2000 márciusában Jimmy Wales pénzügyi keresked? megalkotta a Nupediát, egy ingyenes online enciklopédiát. Szakért?ként k?zrem?k?d?tt a filozófiából frissen PhD-zett Larry Sanger, aki a f?szerkeszt? volt. Egy évvel kés?bb a Nupedia még mindig csupán 13 cikket kínált. így 2001 januárjában a Nupedia fellendítésére Wales és Sanger elindította a Wikipediát. Abban bíztak, hogy a Wikipedia, ahol bárki elindíthat vagy módosíthat bejegyzéseket, gyorsan új cikkeket eredményezhet, amiket kés?bb szakért?k véglegesítenek a Nupedia számára. Amikor látták, hogy milyen lelkesen fogadták az emberek a mindenki által szabadon fordítható enciklopédia ?tletét (els? évük végére t?bb mint 20 000 cikkük volt, t?bb mint 18 nyelven), Wales és Sanger gyorsan f? projektjükké tették a Wikipediát.

Az angol Wikipédia 2001. január 15. óta folyamatosan m?k?dik.

érdekesség, hogy a Galaxis útikalauz stopposoknak c. regényben már az 1970-es évek végén megjelent a wiki alap?tlete, a szócikkek szabad szerkeszthet?sége: a Galaxisról szóló útik?nyvet ugyanis számtalan utazó írhatja és módosíthatja. (A F?ld bolygóról például az alábbi szócikk olvasható benne: ?Jobbára ártalmatlan.”)

A magyar változat 2001. szeptember 5-én indult és 2003. július 8-án született újjá. (Lásd: magyar Wikipédia.)

Szoftver és hardver

A Wikipédia technikai fejl?désének és szerverhálózatának fejl?dése jól tükr?zi a projekt n?vekedését és az egyre n?vekv? igényeket. A k?vetkez? ?sszefoglaló bemutatja a Wikipédia t?rténetében fontos technológiai mérf?ldk?veket:

A Wikipédia szoftverének fejl?dése

1. UseModWiki (Phase I):
   • A Wikipédia indulásakor Clifford Adams által fejlesztett UseModWiki szoftveren futott.
   • Ez a platform egyszer? funkciókkal rendelkezett, és a projekt korai szakaszában elegend? volt.
2. Magnus Manske szoftvere (Phase II):
   • 2002 januárjában a Wikipédia áttért egy PHP-alapú szoftverre, amely MySQL adatbázist használt.
   • Magnus Manske fejlesztette kifejezetten a Wikipédia számára, jelent?s el?relépést hozva a funkcionalitásban.
   • A n?vekv? terhelés azonban hamarosan problémákat okozott, lelassítva a rendszer m?k?dését.
3. Lee Daniel Crocker fejlesztése (Phase III):
   • 2002 júliusában Lee Daniel Crocker teljesen újraírt egy új, hatékonyabb szoftvert.
   • Az új rendszer javította a teljesítményt, és alapot adott a kés?bbi fejlesztésekhez.
4. Brion Vibber munkássága:
   • A hibák kijavításában és az adatbázis optimalizálásában Vibber vezet? szerepet vállalt.

Szerverek és infrastruktúra

1. Kezdeti szerverek:
   • A rendszer San Diegóban futott saját szervereken, amelyek a Wikipédia és kapcsolódó szolgáltatásainak m?k?dését biztosították.
   • 2003-ban a f? szerver dual Athlon 1700+ CPU-t, 2 GB RAM-ot és Red Hat Linux operációs rendszert használt.
2. N?vekv? igények és b?vítések:
   • 2004 végére már 29 szerver m?k?d?tt, melyek kül?nféle konfigurációkat alkalmaztak.
   • A f? szerverek dual AMD Opteron processzorokat, t?bb GB memóriát és nagy kapacitású háttértárakat használtak.
3. 2005:
   • A szerverek száma meghaladta a százat, és a rendszer már négy kül?nb?z? helyszínen m?k?d?tt.
   • Floridában egy k?zponti szerverpark üzemelt, amely kül?nálló adatbázis-szervert, 21 webservert és 7 Squid alszervert tartalmazott.
4. 2008:
   • A szerverek száma 324-re emelkedett, melyek kül?nb?z? feladatokat láttak el:
     • 107 szerver küls? folyamatokat kezelt.
     • 193 bels? folyamatokat futtatott.
     • 24 szerver egyéb feladatokat, például mail- és IRC-szolgáltatásokat biztosított.

Jelent?ség

Ez a fejl?dési ív jól mutatja, hogyan alkalmazkodott a Wikipédia infrastruktúrája a n?vekv? felhasználói igényekhez és a b?vül? funkciókhoz. A modern technológia bevezetése lehet?vé tette a Wikipédia globális elérhet?ségét és megbízhatóságát.

A Wikipédia szerverei Floridában (2005). A Wikipédia 10 000 – 35 000 oldallekérést kap másodpercenként (napszaktól függ?en).

A számítógépes rendszer felépítésének vázlata (2008. november)

Statisztikák: a szócikkek száma és a Wikipédia ?mélysége”

Mobiltelefonon is lehet
b?ngészni a Wikipédiát

Statisztikai céllal els?sorban a szócikkek száma szerint szokták ?sszevetni a wikipédiákat (e téren a magyar Wikipédia 2022-ben a 26. helyen állt mintegy 504 000 szócikkel). Ez azonban némileg megtéveszt?, mert egyes Wikipédiákban olyan terjedelmet (például automatikusan generált településsablonokat) is elfogadnak teljes érték? szócikknek, amely másutt csonknak vagy akár szubcsonknak min?sülne.

Ezért vezették be az ún. ?mélység” fogalmát, amely a szócikkek számán túlmen?en az egyes wikipédiák aktivitásáról is valamiféle hozzávet?leges képet ad. Kiszámítási módja: (szerkesztések/cikkek) × (nemcikkek/cikkek) × (1 ? csonkarány) – vagyis azt jelzi, hány szerkesztés jut az egyes cikkekre átlagosan (a cikknévtéren kívüli szerkesztéseket is beleértve), hány ?nemcikk” jut egy cikkre, és a cikkek mekkora hányada tesz ki t?bbet egy csonknál. Abban a széls?séges esetben, ha annyi szerkesztés t?rtént, ahány szócikk van, a cikkeken kívül ugyanannyi egyéb tartalom van az adott Wikipédiában (átirányítások, vitalapok, k?z?sségi lapok, sablonok, képleírások, segítséglapok stb.), továbbá egyetlen csonknak min?sített cikk sincsen, akkor a szerkesztések és a cikkek hányadosa 1, a nemcikkek és a cikkek hányadosa 1, a csonkarány 1-gyel való kül?nbsége szintén annyi, így a szorzat is 1 lesz. Ha viszont például egy cikkre átlagosan 20 szerkesztés jut, kétszer annyi nemcikk van, mint ahány cikk, ugyanakkor a cikkek egy?t?de csonk, az 20 × 2 × 0,8 = 32-t ad eredményül.

A 10 000 f?l?tti szócikkszámú wikipédiákat ?sszevetve, 2021. január 14-i adatok alapján az angolnál a legmagasabb ez az érték, 1042. A második helyen a szerbhorvát Wikipédia áll 750-es értékkel, a harmadik pedig a vietnámi Wikipédia 678-as értékkel. érdekességképpen, a német Wikipédia esetében ez az érték 93, a franciánál 239, a magyaré pedig 59. A sort a t?bb mint egymillió szócikket számláló egyiptomi arab nyelv? Wikipédia zárja, 0,1-es értékkel.

Kritizált vonatkozások

Pontosság és min?ség

Az angol nyelv? Wikipédiát gyakran támadja és kifigurázza a média állítólagosan pontatlan tartalmáért. A Seigenthaler-életrajzzal kapcsolatos incidens volt az els? nagyobb botrány.

2005 decemberében a Nature folyóirat egy ?sszehasonlító vizsgálatot vezetett le, ?sszevetve a Wikipédiáról és az Encyclopedia Britannicából származó minták pontosságát. A minta 42 tudományos témájú cikket tartalmazott, beleértve jól ismert tudósok életrajzát is. A cikkek pontosságát olyan akadémiai bírálók hasonlították ?ssze, akik névtelenek maradtak – ez bevett gyakorlat a folyóiratcikkek felülvizsgálatánál. Vizsgálatuk alapján egy átlagos Wikipédia-szócikk 4 hibát vagy mulasztást tartalmazott; egy átlagos Britannica-szócikk pedig 3-at. A tanulmány arra a k?vetkeztetésre jutott: ?a Wikipédia a tudományos bejegyzések terén megk?zelíti a Britannica pontosságát”.

Az Encyclopedia Britannica tagadta a Nature vizsgálatának érvényességét, és kijelentette, hogy ?teljességgel elhibázott” volt, a Britannica-kivonatok olyan ?sszeállítások voltak, amik néha fiataloknak szóló cikkeket is tartalmaztak.

Szexizmus

A Wikipédia szerkeszt?inek csak 6-15%-a n?, emiatt szexista elfogultsággal vádolták.

Valójában, a Wikimédia Alapítvány által 2011-ben kiadott ?téves Stratégiai Terv szerint az emberek, akik a Wikimédia-projekteknek írnak, túlnyomórészt férfiak, fiatalok és a globalizált északi országokból származnak; ?tb?l négy szerkeszt? férfi; felük 22 év alatti és ?tb?l négy szerkesztés a Global North országaiból érkezik.

Joseph Reagle tanulmánya, a ??Free as in sexist?? Free culture and the gender gap” vizsgálja, hogy a Wikipédia szerkeszt?inek férfias k?zege – egy jó részük tizenéves vagy tizenéves kor el?tti férfi – tehet arról, hogy a n?k kevésbé vesznek részt benne.

A New York Times cikket írt a n?k szisztematikus eltávolításáról az ?Amerikai regényírók” kategóriából, így példázva a Wikipédia n?gy?l?letét.

?A Seinfeld-epizódok a legjobban kidolgozott, biztos forrásból származó cikkek k?zé tartoznak” – mondja elkeseredetten Sarah Stierch, a Smithsonian Múzeum és a Wikipédia alkalmazottja, ?Ne értsenek félre; ez egy klasszikus amerikai tévéshow, imádom. De akkor miért hiányosak a legfontosabb n?i tudósok, m?vészek szócikkei? Mi folyik itt?”

A Gamergate-vita ?t feminista szerkeszt? kitiltását eredményezte.

A médiakritikus videóblogger, Anita Sarkeesian zaklatását a Wikipédia n?gy?l?l? kultúrájának példájaként tartották számon.

Szisztematikus elfogultság és egyenetlen lefedettség

A Wikipédiát szisztematikus elfogultság miatt vádolják, ami egy természetes folyamat eredménye, az el?ítéletek mélyítésének mindenféle tudatos szándéka nélkül.

Az Oxfordi Egyetem 2011-es tanulmánya szerint a bejegyzések 84%-a Európából vagy észak-Amerikából származik. Az Antarktisznak t?bb bejegyzése van, mint bármely afrikai vagy dél-amerikai nemzetnek.

A kritikusok rámutatnak arra tendenciára is, mely szerint bizonyos témák részletezettsége nincs arányban a fontosságukkal. Például Stephen Colbert egyszer gúnyosan dicsérte a Wikipediát, amiért ?a ?fénykard? hosszabb bejegyzést tudhat magáénak, mint a ?nyomtatott sajtó?”.

Egy The Guardian-interjúban Dale Hoiberg, az Encyclopedia Britannica f?szerkeszt?je megjegyezte: ?Az emberek azokról a dolgokról írnak, ami érdekli ?ket, és sok téma nem kell?képpen kidolgozott; a hírek viszont nagy részletességgel jelennek meg. Korábban, a Frances hurrikánról szóló cikk ?tsz?r olyan hosszú volt, mint a Kínai m?vészet, és a Coronation Street kétszer olyan hosszú szócikk volt, mint Tony Blair.”

Az MIT Technology Review rámutatott arra, hogy a Pokémonról és a n?i pornószínészekr?l szóló cikkek átfogóak, ám a n?i regényírókról vagy a Fekete-Afrikáról szóló cikkek vázlatosak.

A demográfiai jellemz?ket figyelembe véve, nem meglep?, hogy a Wikipédia szerkeszt?i k?z?sségében sok a videojátékokért rajongó. A Wikipédián sokkal t?bb ?kiemelt cikk” (cikkek, amik megnyerték a Wikipédia legmagasabb min?ségi díját) szól a játékokról, mint a kémiáról, ásványtanról, számítástechnikáról, nyelvr?l és a nyelvészetr?l, a matematikáról, a filozófiáról és a pszichológiáról együttvéve.

A Wikipédia elismerte a problémát. 2011-ben Jimmy Wales észrevette, hogy az egyenl?tlenség a szerkeszt?k demográfiáját tükr?zi vissza. ?A legnagyobb kérdés a szerkeszt?k sokfélesége” – idézik Wales mondásaként. Reméli, hogy n?ni fog ?a szerkeszt?k száma azokban a témákban, amiken dolgozni kell.”

?Ha megnézel egy cikket az USB-sztenderdekr?l, láthatod, hogy tényleg elképeszt? és jól mutatja a geek k?z?sség technológiai hozzáértését, de nézz meg egy bejegyzést a szociológia valamelyik híres képvisel?jér?l vagy az Erzsébet-kori k?lt?kr?l. R?videk és javításra szorulnak” – mondja. ?Ez valószín?leg nem t?rténik meg, amíg változatosabbá nem tesszük a k?z?sséget.”

Nem szívesen látott újoncok

A Wikipédiát bírálták azért, mert nem fogadja szívesen az újoncokat. A Wikimédia Alapítványnál dolgozó Aaron Halfaker, és a University of Minnesota, a berkeley-i Kaliforniai Egyetem és a University of Washington munkatársaiként dolgozó kollégáinak tanulmánya szerint, annak a valószín?sége, hogy az új résztvev?k szerkesztését azonnal t?rlik, 2007 óta folyamatosan emelkedik. Az adatok azt is jelzik, hogy a jó szándékú újoncok sokkal kisebb valószín?séggel szerkesztik a Wikipédiát 2 hónappal az els? próbálkozásuk után.

Sue Gardner, kanadai újságíró és a Wikimédia Alapítvány egykori ügyvezet? igazgatója, bevallotta, hogy ?a Wikipédiához nem érkezik elegend? új újságíró”.

2013-ban, Gardner vezetése alatt a Wikipédia elindította a VisualEditort, egy olyan felületet, amely elrejti a wikisz?veget és ?azt kapod, amit látsz” szerkesztéssel segíti azokat, akik nem szakért?i a technikának.

A cikkek témájának jelent?sége

A Wikipédia f? irányelveit és azok alkalmazását szintén kritizálják.

Nicholson Baker ?nkényesnek és lényegében megoldhatatlannak tartja az irányelveket: ?[…] sok jó munka ? ellen?rizhet?, informatív, agymozgatóan kül?n?s ? kerül kizárásra ebb?l a papírnélküli, határtalanul b?víthet? harmonikaszer? mappából, olyan emberek által, akiknek régimódi, sz?klátók?r? elképzeléseik vannak arról, milyen igényeket fog egy online enciklopédia a j?v?ben kielégíteni.”

Nem szívesen látott szakért?k

A Wikipédia azért is ?sszt?z alá került, mert elfordult a szakért?kt?l. Edwin Black azzal érvelt, hogy az ?eredeti kutatás tilos. Például a világ vezet? szakért?i a Holt-tengeri tekercsek, a tengeri tekn?s?k vagy a metanol területér?l nem tudtak hozzájárulni társuk el?zetesen ?sszegy?jt?tt anyagának b?vítéséhez. De bárki, aki akar, hozzászólhat, szerkeszthet.”

Black továbbá kimondja, hogy ?a Wikipédia szabályzata szerint a szerkeszt?knek nem kell szakértelemmel rendelkezniük vagy adatokkal hitelesíteniük a témájukat vagy akár elhinniük, hogy amit írnak, az igaz”.

A The Guardian újság azt írja, hogy a Wikipédia szerkesztési szabályzata néha nevetséges k?vetkezményekkel jár. Mint például amikor nem voltak hajlandóak kijavítani egy bejegyzést, állítva, hogy Philip Roth A szégyenfolt cím? regényéhez az inspirációt Anatole Broyard adta, habár Roth maga mutatott rá, hogy Melvin Tumin volt az.

A Wikipédia a kultúrában

• A Wikipédiáról nevezték el a 2008-ban felfedezett 274301 Wikipedia kisbolygót.

Kapcsolódó szócikkek

• Rólunk
• Segédlet a Wikipédia használatához
• Magyar enciklopédiák és kézik?nyvek listája
• Magyar lexikonok listája

Digitális enciklopédiák

• Encyclop?dia Britannica
• Encarta (Microsoft Encarta)

Wikipédia Internet Archívum

• Wikipédia Internet Archívum (WIA)

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Wikipedia cím? angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak lapt?rténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szerepl? információk forrásmegjel?léseként.

További információk

Weboldalak

A Wikimédia Commons tartalmaz Wikipédia témájú médiaállományokat.

• Richard Stallman: The Free Universal Encyclopedia and Learning Resource (Szabad Egyetemes Enciklopédia és Oktatási Forrás) (angolul)
• WikipediaVision – Névtelen szerkeszt?k a világ minden tájáról
• Pintér Attila. ?Wikipédia, avagy a Friss Változtatások Jár?rei”, NOL - Népszabadság Online, 2008. november 14. 
• ?Wikipédia: a formálható tudás”, [origo] - oktatás, 2008. szeptember 3. 
• Kovács Bálint. ?A magyar Wikipédia - Galaxis útikalauz netez?knek”, Magyar Narancs - kultúra - nagylátósz?g, 2008. július 10.. [2011. augusztus 19-i dátummal az eredetib?l archiválva] (Hozzáférés: 2020. június 3.) 
• ?SG.hu - Magyarok a Wikipedia javára adakozók k?z?tt”, SG.hu IT/Tech, 2009. január 5. 

Irodalom

• Günter Schuler. Wikipedia inside - Die Online-Enzyklop?die und ihre Community (német nyelven). unrast-Verlag. ISBN 978-3-89771-463-2 
• Lawrence Lessig. Szabad kultúra. Budapest: Kiskapu. MEK-03207 (2005). ISBN 963 9637 00 9. Hozzáférés ideje: 2010. február 20. 
• Andrew Lih: The Wikipedia Revolution (honlap, Wikipédia, Signpost, Amazon)
• Robert E. Cummings: Lazy Virtues: Teaching Writing in the Age of Wikipedia (honlap, Signpost, Amazon)
• John Broughton: Wikipedia: The Missing Manual (sz?veg, Wikipédia, Amazon)
• Phoebe Ayers, Charles Matthews, Ben Yates: How Wikipedia Works: And How You Can Be a Part of It (honlap, Amazon)
• Andrew Dalby: The World and Wikipedia (Amazon)
• Dan O’Sullivan: Wikipedia: A new Community of Practice? (amazon)