桃李满天下的桃李是什么意思
A k?zkincs egy szellemi alkotásokra vonatkozó (leggyakrabban szerz?i jogi) fogalom, mely olyan m?vet, alkotást jelent, amelynek felhasználására a szerz? nem ír el? korlátozást.[1] "A szellemi tulajdon tárgyai azok a szellemi javak (m?szaki szellemi alkotások, árujelz?k, m?vek, szomszédos jogi teljesítmények), amelyeket a jogi szabályozás – speciális oltalmi formák révén, el?re megszabott feltételekkel – a k?zkincs k?réb?l id?legesen kivon."[2]
A római jogban
[szerkesztés]A k?zkincs "res omnium communes" néven ismert volt már a római jogban is. Ide tartoztak pl. a leveg? és a folyóvíz. Beszéltek továbbá senki tulajdonában nem lev? dolgokról (res nullius) illetve k?zhasználatról (usus publicus).[3] Megjelent a k?zkincs a mai értelemben vett szerz?i jog által védett alkotások tekintetében is. A Kr. u. 4. században élt szónok, Symmachus szerint "a nyilvános szónoklat k?zkincs" (Oratio publicata res libera est.)[3]
A szellemi alkotások jogában
[szerkesztés]- Bobrovszky Jen? hangsúlyozza: "A k?zkincs rendszerében számos speciális alrendszer van: tágabb és sz?kebb értelmezés? szellemi tulajdoni k?zkincs, speciális vonások szellemi tulajdoni jogintézmények, id?pontok, országok, a t?rvényi és szerz?déses alapok szerint...
tehát a k?zkincs nem egyetlen, autonóm, uniformizált fogalom, hanem csak az egyes jogintézmények kontextusában határozható meg. így t?bb szekciója, rétege, ”bugyra” van, valamennyi f?ldrajzi, id?beli és jogintézményi kategória."[4]
- K?zkincsnek min?sül az elvileg iparjogvédelmi illet?leg szerz?i jogi oltalomban részesíthet?, de oltalmazni nem kívánt ("dedicated") szellemi alkotás, amennyiben azt a szerz?je k?zkincsnek min?síti.
- A lejárt oltalmi idej? szellemi javak, pl. szabadalmak, formatervezési minták, szerz?i m?vek.
- K?zkinccsé válik egy védjegy, ha védjegyoltalmát k?znévvé válása miatt veszti el.
- mindaddig, amíg egy alkotás akár a szerz?i jog, akár bármely iparjogvédelmi oltalmi forma szerinti oltalom alatt áll, nem tekinthet? k?zkincsnek még akkor sem, ha egy másik oltalmi forma szerinti oltalom már lejárt. Ha pedig a lejárt szerz?i jogi oltalmú alkotás védjegyoltalom alatti elemet (t?bbnyire ábrát) is tartalmaz, akkor ezen elem tekintetében nem áll be a k?zkincs-státus.[5] így kül?n?sen: egy adott grafikai alkotás fennálló védjegyoltalma ideje alatt nem tekinthet? k?zkincsnek akkor sem, ha egyébként a szerz?i jogi oltalmi id? lejárt.[6]
- Bobrovszky Jen? írja: "Jelent?s a jogintézmények szerinti eltérés, f?ként a nyilvánossá válás jogi hatása, a k?zkincsbe helyezhet?ség, illetve az utilitárius-funkcionális alkotások oltalmazhatósága vagy k?zkincsbe tartozása tekintetében.
Számos speciális vonás jelentkezik az id?múlás és az egyes országok szempontjából is. Pl. egy szerz?i m? illetve hangfelvétel oltalma az egyik országban még nem járt le, a másikban már k?zkincs. Az oltalmi id?k ütk?zése (Kanadában k?zkincs, de Európában az oltalom 20 évvel t?bb) jelenleg komoly jogi problémákat okoz egy internetes, szabad let?ltés? zeneszolgáltatónak (Online Public Domain Library). Hasonló helyzet volt 2007 végéig József Attila m?veivel kapcsolatban, amelyek Magyarországon még védettek, Kanadában viszont már k?zkincsként elérhet?k voltak az interneten.
Egyes vélemények szerint az interneten mindenütt hozzáférhet? m?vek globális k?zkincs státuszban kell legyenek, vagyis nem sérthetnek szerz?i jogot egyetlen országban sem.
Eltér? lehet a védjegyek k?zkincs helyzete is országok szerint. Pl. az aszpirin védjegy Kanadában és esetleg máshol is védett, az USA-ban viszont k?zkincs."[7]
A know-how
[szerkesztés]A Polgári t?rvényk?nyv védi azokat a szellemi alkotásokat is, amelyekr?l kül?n jogszabályok nem rendelkeznek, de amelyek társadalmilag széles k?rben felhasználhatók és még k?zkinccsé nem váltak.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ ?…az általános k?zkincs fogalom szerint azok a szellemi javak tartoznak oda, amelyek nem állnak nevesített szellemi tulajdonjogok oltalma alatt.” – Bobrovszky Jen?: REJTéLYEK éS FORTéLYOK, Hozzászólás az üzleti titok és a know-how kérdésk?réhez a Ptk. Javaslat kapcsán
- ↑ Ficsor Mihály Zoltán cikke
- ↑ a b Bobrovszky Jen?: Iparjogvédelem és csúcstechnika. 70. old.
- ↑ Bobrovszky Jen?:Enyém, tied... 2.5. pont
- ↑ Vesd ?ssze a Ficsor Mihály Zoltántól idézett megállapítással
- ↑ "...unlike copyrights, trademarks can be perpetual. As long as a trademark is used in commerce (to identify a product or service), it’s protected. So even though you’re free to copy out-of-copyright works, you might have a trademark issue — depending on how you use the public domain work."
- ↑ Bobrovszky Jen?: Enyém, tied... 2.6. pont
Források
[szerkesztés]- Bobrovszky Jen?: Az enyém, tied és miénk a szellemi tulajdonban (áttekintés a k?zkincs és a szellemi magántulajdon egyes ?sszefüggéseir?l az internet tükrében) [1]
- Bobrovszky Jen?: Iparjogvédelem és csúcstechnika. Országos Találmányi Hivatal Budapest, 1995 ISBN 963 85273 2 3
- Ficsor Mihály Zoltán cikke
- Publidomainsherpa
- Bobrovszky Jen?: Az enyém, a tied és a miénk a szellemi tulajdonban. 2.6. pont
|
Ez a jogtudománnyal kapcsolatos lap egyel?re csonk (er?sen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen bel?le! |