“地价门”关键人物供认：安倍妻子曾力挺购地

A szerz?i jog a szellemi alkotások jogának f? részterülete az iparjogvédelem mellett. A szerz?i jog az irodalmi, tudományos és m?vészeti m?vek (a továbbiakban együtt: szerz?i alkotások) oltalmára hivatott. Emellett bizonyos szomszédos jogok oltalmát is biztosítja.

Fogalma

A szerz?i jog jele

?Bármi, amit megalkotunk – legyen az tanulmány, vers, honlap, grafika, zenem?, film vagy más irodalmi, tudományos, m?vészeti alkotás, egy építészeti terv vagy egy számítógépes program, de akár egy adatbázis is – szerz?i jogi védelem alá esik, amennyiben az egyéni-eredeti jelleggel rendelkezik. Szerz?i jogi védelem alatt áll továbbá más szerz? m?vének átdolgozása, ha annak szintén egyéni és eredeti jellege van, feltéve persze, hogy az eredeti m? szerz?je az átdolgozáshoz hozzájárult. Az átdolgozás szabályai vonatkoznak az ún. feldolgozásra vagy fordításra is, feltéve, hogy ezek eredményeként új m? j?n létre.

Fontos továbbá, hogy a szerz?i joghoz kapcsolódó ún. szomszédos jogi teljesítmények is védelmet élveznek, ilyenek a zenészek, színészek el?adásai, a hangfelvételek, valamint a rádió- és televízió-szervezetek m?sorai is.

A szerz?i jog azt illeti, aki a m?vet megalkotta, vagyis a szerz?t.”

A szerz?i jogi szabályozás célja

A Magyarországon hatályos – módosított – 1999. évi LXXVI. t?rvény bevezetése szerint:

?A technikai fejl?déssel lépést tartó, korszer? szerz?i jogi szabályozás meghatározó szerepet t?lt be a szellemi alkotás ?szt?nzésében, a nemzeti és az egyetemes kultúra értékeinek megóvásában; egyensúlyt teremt és tart fenn a szerz?k és más jogosultak, valamint a felhasználók és a széles k?z?nség érdekei k?z?tt, tekintettel az oktatás, a m?vel?dés, a tudományos kutatás és a szabad információhoz jutás igényeire is; gondoskodik továbbá a szerz?i jog és a vele szomszédos jogok széles k?r?, hatékony érvényesülésér?l.”

A szerz?t megillet? jogok

A szerz?t megillet? jogok

• személyhez f?z?d? jogok, illetve
• vagyoni jogok.

A szerz? személyhez f?z?d? jogai k?rében:

• nyilatkozhat m?vének nyilvánosságra hozataláról (vagy visszavonhatja azt),
• kérheti szerz?ként nevének feltüntetését.

A szerz?i alkotás (szerz?i m?)

Az Szjt. 1. § (2) bekezdése alapján szerz?i jogi védelem alá tartozik az irodalom, a tudomány és a m?vészet minden alkotása, így szerz?i m?nek min?sül kül?n?sen:

• irodalmi m?
• a nyilvánosan tartott beszéd
• számítógépi programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció (a továbbiakban: szoftver)
• a színm?, a zenés színm?, a táncjáték és a némajáték
• a zenem?, sz?veggel vagy anélkül
• a rádió- és a televíziójáték
• a filmalkotás és más audiovizuális m?
• a rajzolás, festés, szobrászat, metszés, k?nyomás útján vagy más hasonló módon létrehozott alkotás és annak terve
• a fotóm?vészeti alkotás
• a térképm? és más térképészeti alkotás
• az építészeti alkotás és annak terve, valamint az épületegyüttes, illetve a városépítészeti együttes terve
• a m?szaki létesítmény terve
• az iparm?vészeti alkotás és annak terve
• a jelmez, a díszlet és azok terve
• az ipari tervez?m?vészeti alkotás
• a gy?jteményes m?nek min?sül? adatbázis

Nem szerz?i m?

Nem min?sül szerz?i m?nek az Szjt. 1. § (4)-(7) bekezdései alapján:

• a jogszabályok, k?zjogi szervezetszabályozó eszk?z?k
• a bírósági vagy hatósági határozatok, a hatósági vagy más hivatalos k?zlemények és ügyiratok, valamint más hasonló rendelkezések
• a sajtótermékek k?zleményeinek alapjául szolgáló tények vagy napi hírek
• az ?tlet, elv, elgondolás, eljárás, m?k?dési módszer vagy matematikai m?velet
• a folklór kifejez?dései (ide nem értve a népm?vészeti ihletés?, egyéni, eredeti jelleg? m?veket)

A szerz?i jogi oltalom

A szerz?i jog a szerz?i m?vek alkotói számára biztosítja azt, hogy korlátozhassák m?veiknek lemásolását és felhasználását egy meghatározott id?tartam leteltéig.

A szerz?i jogi oltalom a szerz?i alkotásoknak a szellemi alkotást képez? részét védi: a k?nyv által elmondott t?rténetet védi a nem megfelel? felhasználástól (és nem magát a kinyomtatott példányt) vagy a szobor formáját védi (és nem a konkrét faragott k?vet). A szerz?i jogok viszont nem védenek ?tleteket és találmányokat – ez a szabadalmak feladata –, csupán egy ?tlet konkrét kifejez?dését, megformálását. Például a Mickey egeret véd? szerz?i jog nem gátol meg senkit abban, hogy egy beszél? egeret alkosson, de csak akkor, ha az nem egyezik meg túlzottan az említett rágcsáló kinézetével és tulajdonságaival.

A szerz?i jogi oltalom a szabadalmi oltalomhoz és a védjegyoltalomhoz hasonlítanak abban, hogy mindkett? kizárólagos jogot biztosít a jogtulajdonosnak, amely mindenki mással szemben érvényesíthet? (a kivételekr?l kés?bb). Az elvileg korlátlan alkalommal megújítható védjegyoltalommal szemben a szerz?i jogi oltalom egy adott, el?re meghatározott számú évig tart (lásd védelmi id?), amely alatt a jogtulajdonos nem k?teles a védett m?vet használni vagy árusítani azért, hogy másokat annak használatában megakadályozhasson.

A védelmi id?

A szerz?i jog védelmi idejének eredeti célja az, hogy a m? alkotója a védelmi id? alatt szabadon felhasználhassa alkotását, és abból lehet?ségei szerint haszonhoz juthasson; a védelmi id? lejártával pedig alkotása k?zkinccsé válik, és így az egyetemes emberi tudást gazdagítja, és lehet?vé válik a m? ingyenes felhasználása, vagy akár fejlesztése.

A védelmi id? lejártával sem sz?nnek meg a személyhez f?z?d? jogok (például senki nem állíthatja ma, hogy ? írta Pet?fi Sándor ?Nemzeti dal” cím? k?lteményét.)

A védelmi id? tartama országonként eltérhet, ám a legt?bb ország a Berni Uniós Egyezmény alapján állapítja meg ezen id?tartamot.

A védelmi id? Magyarországon a szerz? halálától (vagy t?bb szerz? esetén az utoljára elhunyt szerz? halálától) számított 70 év.

A szerz?i jogi t?rvény (Szjt.) 31. §-a szerint:

?A szerz?i jogok a szerz? életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben.

A hetvenéves védelmi id?t a szerz? halálát k?vet? év els? napjától, k?z?s m?vek esetében az utoljára elhunyt szerz?társ halálát k?vet? év els? napjától kell számítani.

Ha a szerz? személye nem állapítható meg, a védelmi id? a m? els? nyilvánosságra hozatalát k?vet? év els? napjától számított hetven év. Ha azonban ez alatt az id? alatt a szerz? jelentkezik, a védelmi id?t a (2) bekezdés szerint kell számítani.

T?bb részben nyilvánosságra hozott m? esetében az els? nyilvánosságra hozatal évét részenként kell számítani.

Az együttesen létrehozott m? védelmi ideje a m? els? nyilvánosságra hozatalát k?vet? év els? napjától számított hetven év.

A filmalkotás védelmi idejét a k?vetkez? személyek k?zül utoljára elhunyt személy halálát k?vet? év els? napjától kell számítani, függetlenül attól, hogy azok szerz?társként fel vannak-e tüntetve: a film rendez?je, a forgatók?nyvíró, a dialógus szerz?je és a kifejezetten a filmalkotás céljára készült zene szerz?je.

(7) Ha a védelmi id?t nem a szerz?, illetve az utoljára elhunyt szerz? vagy szerz?társ halálát k?vet? év els? napjától kell számítani, és a m?vet a létrehozását k?vet? év els? napjától számított hetven éven belül nem hozzák nyilvánosságra, a m? a továbbiakban nem részesülhet szerz?i jogi védelemben.”

A szerz?i jogok átruházása

A szerz?t megillet? jogok k?zül a személyiségi jogok nem ruházhatók át, viszont a vagyoni jogok átruházhatók.

A szerz?i jog korlátai

Nem esnek szerz?i jogi oltalom alá a jogszabályok, az állami és bírósági határozatok, a jogszabállyal k?telez?vé tett szabványok és más hasonló rendelkezések; nem esnek szerz?i jogi védelem alá a tények és hírek; nem tartoznak ez alá továbbá ?tletek, elvek, elgondolások, eljárások, m?k?dési módszerek vagy matematikai m?veletek.

A szabad felhasználás

Az angolszász t?rvényterületen létezik a ?fair use” fogalma, vagyis hogy védett m?vek (kép, hang, sz?veg) idézhet?ek, illetve felhasználhatóak megfelel? k?rülmények k?z?tt, ha ez a m? kis részét érinti.

A magyar t?rvény ismeri a ?szabad felhasználás” fogalmát, de azt eltér?en kezeli az angolszász t?rvényekt?l, ezért minden angolszász ?fair use” esetben meg kell vizsgálni, hogy az a magyar t?rvények szerint használható-e. Az esetek jelent?s részében nem használható. Az erre vonatkozó szabályok:

általános szabályok

33. § (1) A szabad felhasználás k?rében a felhasználás díjtalan, és ahhoz a szerz? engedélye nem szükséges. Csak a nyilvánosságra hozott m?vek használhatók fel szabadon e t?rvény rendelkezéseinek megfelel?en.

(2) A felhasználás a szabad felhasználásra vonatkozó rendelkezések alapján is csak annyiban megengedett, illetve díjtalan, amennyiben nem sérelmes a m? rendes felhasználására és indokolatlanul nem károsítja a szerz? jogos érdekeit, továbbá amennyiben megfelel a tisztesség k?vetelményeinek és nem irányul a szabad felhasználás rendeltetésével ?ssze nem fér? célra.

(3) A szabad felhasználásra vonatkozó rendelkezéseket nem lehet kiterjeszt?en értelmezni.

(4) E fejezet rendelkezéseinek alkalmazása szempontjából az iskolai oktatás célját szolgálja a felhasználás, ha az az óvodai nevelésben, az általános iskolai, k?zépiskolai, szakmunkásképz? iskolai, szakiskolai oktatásban, az alapfokú m?vészetoktatásban vagy a fels?oktatásról szóló t?rvény hatálya alá tartozó fels?fokú oktatásban a tantervnek, illetve a képzési k?vetelményeknek megfelel?en valósul meg.

A szabad felhasználás esetei

34. § (1) A m? részletét – az átvev? m? jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven – a forrás, valamint az ott megjel?lt szerz? megnevezésével bárki idézheti.

(2) Nyilvánosságra hozott irodalmi vagy zenei m? részlete, vagy kisebb terjedelm? ilyen ?nálló m? iskolai oktatási célra, valamint tudományos ismeretterjesztés céljára a forrás és az ott megjel?lt szerz? megnevezésével átvehet?. átvételnek min?sül a m? olyan mérték? felhasználása más m?ben, amely az idézést meghaladja.

K?zkincs (public domain)

A magyar t?rvények nem ismerik a Public Domain fogalmát, vagyis amikor egy m?r?l, pontosabban a hozzá f?z?d? szerz?i jogairól a szerz?je ?lemond”. Egyfajta értelmezés szerint a Public Domain m?vek nem használhatóak a szerz? engedélye nélkül. Másik értelmezés szerint a Public Domain egy olyan licenc, amely engedélyezi a m? korlátozások nélküli másolását és felhasználását, de a szerz? továbbra is rendelkezik jogaival. Mivel az ilyen k?zkincsnek nyilvánított m?veknél a szerz? vélhet?en éppen azért tette ezt, hogy ne akadályozza a felhasználást, ezért addig, míg a szerz? ezt kifejezetten nem jelzi, a felhasználás hallgatólagosan mindenképpen lehetséges.

A szerz?i jogi kérdések sajátos területei

Lejárt védelmi idej? m?vek digitális változatai

Az olyan m?vekr?l, melyek nem esnek szerz?i jogi védelem alá (például mert már lejárt a védelmi id?, vagy a m? felhasználhatósága más okokból engedélyezett) készült digitális másolat nem hoz létre új, ?nálló m?vet. Ebb?l k?vetkezik, hogy az elektronikus formába hozott – de eredeti formájukban felhasználható – források szabadon felhasználhatóak, ebbe beletartoznak a szabad források (például egy múlt századi lexikon) internetes, CD-s vagy tetsz?leges egyéb formában terjesztett vagy árusított változatai; kivéve az egész m? teljes átvételét és felhasználását, mert az már a gy?jteményes m? teljes átvételének számíthat. Ugyanígy nem hoznak létre ?nálló m?vet a szabadon felhasználható t?rvényekb?l készült ?egységes szerkezet?” t?rvénysz?vegek.

Gy?jteményes m?vek

A gy?jteményes m? olyan alkotás, amit t?bben hoztak létre; ilyen például egy lexikon.

Magyarországon ezen esetben a teljes m? védelmi ideje a szerkeszt? (vagy ha t?bb van, akkor az utolsó él? szerkeszt?) halála utáni 70 év. Ez akkor számít, ha az egész m?vet, vagy a m? nagy részét kívánja valaki felhasználni.

A lexikonokban az egyes szócikkeket általában kül?n szerz?k írják: egyes szócikkek átvételekor az egyszer? m?alkotásra vonatkozó szabályok érvényesek, vagyis a magyar jog szerint a szócikk szerz?jének élete és halála utáni 70 év a védelmi id?. Sajnos a cikkek szerz?inek kiléte az esetek nagy részében megállapíthatatlan, ezért ezek a nyilvánosságra hozataltól számított 70 évig részesülnek védelemben, hacsak annak szerz?je hitelt érdeml?en nem jelzi, hogy jogsérelmet szenvedett.

Magáncélú másolat

Természetes személyek magáncélra a védett m?vekr?l másolatot készíthetnek akkor, ha ez nem szolgál j?vedelemszerzést, kivéve az építészeti m?veket, m?szaki létesítményeket, szoftvereket és adatbázisokat, valamint a nyilvános el?adások kép- és hangfelvételeinek készítését.

A magáncélú másolat készítése a szabad felhasználás egyik speciális esete.

K?z?s jogkezelés

A k?z?s jogkezelés a szerz?i jogok érvényesítésének sajátos módja, amely a 19. században alakult ki Franciaországban, majd terjedt el az egész világban a 20. században.

A k?z?s jogkezel? szervezetek legfontosabb tevékenysége, hogy szerz?déses vagy jogszabályi felhatalmazás alapján sok (adott esetben az ?sszes) szerz? azonos típusú jogait gyakorolják. A k?z?s jogkezel?k adják meg az alkotások felhasználásához szükséges engedélyeket és beszedik, majd a jogosultaknak továbbutalják ennek ellenértékét, a jogdíjat. A k?z?s jogkezel? szervezetek gyakran szociális feladatokat is ellátnak, így tagjaik számára orvosi szolgáltatást, nyugdíjpénztárat, ?szt?ndíjakat, támogatásokat nyújtanak a beszedett jogdíjak azon részéb?l, amelyet a tagok egyetértésével erre a célra elkül?nítenek.

Az els? k?z?s jogkezel? szervezet az 1850-ben létrej?tt francia SACEM. A k?z?s jogkezelés kezdetei Magyarországon is legalább száz évre nyúlnak vissza. Jelenleg 6 nagy k?z?s jogkezel? szervezet m?k?dik: Artisjus (zenei és irodalmi szerz?k jogai), HUNGART (képz?- és iparm?vészeti alkotók jogai), MAHASZ (hanglemezkiadók jogai), FilmJUS (filmalkotók és el?állítók jogai), EJI (el?adóm?vészek jogai), MRSZ, MASZRE (a szép- és szakírókat megillet? reprográfiai díj kezel?je).

A szerz?i joggal szomszédos jogok

• Az el?adóm?vészek védelme
• A hangfelvételek el?állítóinak védelme
• A rádió- és televízió-szervezetek védelme
• A filmek el?állítóinak védelme

A szerz?i jogok keletkezése, a szerz?i jogok a vagyoni forgalomban

• A szerz?t a m? létrej?ttét?l kezdve megilleti a szerz?i jogok - a személyhez f?z?d? és a vagyoni jogok - ?sszessége.
• A szerz? személyhez f?z?d? jogait nem ruházhatja át, azok másként sem szállhatnak át és a szerz? nem mondhat le róluk.
• A vagyoni jogok nem ruházhatók át, másként sem szállhatnak át és azokról lemondani sem lehet.
• A vagyoni jogok ?r?k?lhet?k, róluk halál esetére rendelkezni lehet.
• A vagyoni jogokat ?r?klés útján megszerz? személyek azokról egymás javára rendelkezhetnek.
• A vagyoni jogok a t?rvényben meghatározott esetekben és feltételekkel átruházhatók, illetve átszállnak. A jogszerz? - a jogok átruházására irányuló szerz?dés eltér? kik?tése hiányában - a vagyoni jogokkal a továbbiakban rendelkezhet.

A szerz?i jog megsértésének k?vetkezményei

Polgári jogi jogk?vetkezmények

A szerz? jogainak megsértése esetén - az eset k?rülményei szerint - a k?vetkez? polgári jogi igényeket támaszthatja:
a) k?vetelheti a jogsértés megt?rténtének bírósági megállapítását;
b) k?vetelheti a jogsértés abbahagyását és a jogsért? eltiltását a további jogsértést?l;
c) k?vetelheti, hogy a jogsért? - nyilatkozattal vagy más megfelel? módon - adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a jogsért? részér?l és k?ltségén az elégtételnek megfelel? nyilvánosságot biztosítsanak;
d) k?vetelheti, hogy a jogsért? szolgáltasson adatot a jogsértéssel érintett dolgok vagy szolgáltatások el?állításában, forgalmazásában, illetve teljesítésében részt vev?kr?l, a jogsért? felhasználásra kialakított üzleti kapcsolatokról;
e) k?vetelheti a jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítését;
f) k?vetelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megel?z? állapot helyreállítását a jogsért? részér?l vagy k?ltségén, továbbá a kizárólag vagy els?sorban a jogsértéshez használt eszk?z és anyag, valamint a jogsértéssel el?állott dolog megsemmisítését, illetve jogsért? mivoltától megfosztását.
A szerz?i jog megsértése esetén a polgári jogi felel?sség szabályai szerint kártérítés jár. Kártérítésre alap az is, ha a szerz? személyhez f?z?d? jogait megsértik.

A jogkezelési adatok védelmen

• A szerz?i jog megsértésének k?vetkezményeit kell alkalmazni a jogkezelési adat jogosulatlan eltávolítására vagy megváltoztatására, továbbá olyan m?vek jogosulatlan terjesztésére, a nyilvánossághoz t?rtén? k?zvetítésére, amelyekr?l eltávolították, vagy megváltoztatták a jogkezelési adatot, feltéve, hogy a felsorolt cselekmények bármelyikét elk?vet? személy tudja, vagy az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett e személynek tudnia kellene, hogy cselekményével lehet?vé teszi, megk?nnyíti vagy leplezi a szerz?i jog megsértését, vagy mást arra indít.
• Jogkezelési adat a jogosultaktól származó minden olyan adat, amely a m?vet, a szerz?t vagy a m?re vonatkozó jogok más jogosultját azonosítja, vagy a felhasználás feltételeir?l tájékoztat, ideértve az ilyen adatokat megjelenít? számokat vagy jelzéseket is, feltéve, hogy az adatokat a m? példányához kapcsolják, illetve a m? nyilvánossághoz t?rtén? k?zvetítésével ?sszefüggésben jelenítik meg.

A szerz?i jog létrej?tte és érvényesítése

A szerz?i jog az egyéni jelleg?, eredeti, kreatív alkotási folyamat eredményeképp létrej?tt (zenei, m?vészeti vagy tudományos) m? fizikai létrehozásával j?n létre.

Védi emellett a szerz?i jog az el?adóm?vészek, hangfelvétel-el?állítók, rádió- és televízió-szervezetek, filmel?állítók és adatbázis-készít?k az el?z? feltételeknek megfelel? alkotásait is.

A szerz?:

• nyilatkozhat m?vének nyilvánosságra hozataláról (vagy visszavonhatja azt),
• kérheti szerz?ként nevének feltüntetését,
• jogosult m?vének megcsonkítását vagy számára hátrányos alkalmazását megtiltani,
• jogosult m?vének anyagi vagy nem anyagi felhasználásához (t?bbek k?z?tt: t?bbsz?r?zés, el?adás, terjesztés, átdolgozás), vagy annak felhasználási szerz?déssel való engedélyezéséhez,

A szerz?i jog t?rténete

Míg a kormányok már hosszú ideje adományoztak monopóliumokat – például a kiadóknak nyomtatott k?nyveik árusítására, - a modern szerz?i jog Stuart Anna statútumától számítható. Ez az 1710-es d?ntés mondta ki el?sz?r azt, hogy a szerz?k, és nem a kiadók kell, hogy haszonélvez?i legyenek a védelmi t?rvényeknek valamint védelmet biztosított a vev?k részére a kiadókkal szemben úgy, hogy az eladás után ne kontrollálhassák a nyomtatott termékeket. A d?ntés ezen túl 28 évben határozta meg ezen kizárólagos jogok biztosításának idejét, ami után a m?vek k?zkinccsé válnak.

Az 1886-os Berni Uniós Egyezmény határozta meg el?sz?r a szuverén államok k?z?tti szerz?i jogok biztosítását. (Ezeket kés?bb az 1952. évi Egyetemes Egyezmény is szabályozta, de ennek mára már csupán t?rténelmi jelent?sége van.) A Berni Uniós Egyezmény alapján a szerz?i jogok a kreatív m? megalkotásától j?nnek létre: a szerz?nek nem szükséges azt bejegyeztetnie, vagy e jogának elismerését kérvényeznie. A szerz?i m? létrej?ttével (írott formában, vagy bármilyen egyéb fizikai módon) a szerz? automatikusan kizárólagos joggal rendelkezik minden a m?vet, vagy annak feldolgozásait illet?en egészen a védelmi id? lejártáig (vagy egyes országokban addig, míg az alkotó kifejezetten le nem mond ezen jogokról).

Jogszabályok

Nemzetk?zi egyezmények

• A Szellemi Tulajdon Világszervezete 1996. december 20-án, Genfben aláírt Szerz?i Jogi Szerz?désének, valamint El?adásokról és a Hangfelvételekr?l szóló Szerz?désének kihirdetésér?l szóló 2004. évi XLIX. t?rvény, vagyis a WIPO Szerz?i Jogi Szerz?dés (genfi egyezmény) angolul és magyarul.

Európai uniós jogszabályok

A szellemi tulajdonjogokkal foglalkozó uniós jogi anyag ?sszefoglalása (angol, német, francia stb.)

• A Tanács 93/83/EGK irányelve (1993. szeptember 27.) a m?holdas m?sorsugárzásra és a vezetékes továbbk?zvetítésre alkalmazandó egyes szerz?i és szomszédos jogi szabályok ?sszehangolásáról;
• Az Európai Parlament és a Tanács 96/9/EK irányelve (1996. március 11.) az adatbázisok jogi védelmér?l
• Az Európai Parlament és a Tanács 2001/29/EK irányelve (2001. május 22.) az információs társadalomban a szerz?i és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak ?sszehangolásáról
• Az Európai Parlament és a Tanács 2006/115/EK irányelve ( 2006. december 12. ) a bérleti jogról és a haszonk?lcs?nzési jogról, valamint a szellemi tulajdon területén a szerz?i joggal szomszédos bizonyos jogokról (kodifikált változat);
• Az Európai Parlament és a Tanács 2006/116/EK irányelve (2006. december 12.) a szerz?i jog és egyes szomszédos jogok védelmi idejér?l (kodifikált változat)
• Az Európai Parlament és a Tanács 2009/24/EK irányelve ( 2009. április 23.) a számítógépi programok jogi védelmér?l (kodifikált változat);

Magyar jogszabályok

• 1999 évi LXXVI. t?rvény a szerz?i jogról (Szjt)
• Magyar és nemzetk?zi jogforrások a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala oldalán
• 2016. évi XCIII. t?rvény A szerz?i jogok és a szerz?i joghoz kapcsolódó jogok k?z?s kezelésér?l

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Szerz?i jog témájú médiaállományokat.

A magyar Wikiforrásban további forrássz?vegek találhatóak

Szerz?i jogi t?rvény témában.

• Az alkotás szabadsága és a szerz?i jog metszéspontjai. Konferenciak?tet; szerk. Cseporán Zsolt; MMA MMKI, Budapest, 2016 (Fundamenta profunda)
• Dr. Lontai Endre: Magyar polgári jog. Szellemi alkotások joga, Budapest, E?tv?s József K?nyvkiadó, 1998.
• A szerz?i jog kézik?nyve, Szerk. Benárd Aurél és Tímár István, Budapest, KJK, 1973.
• Szinger András, Tóth Péter Benjamin: Gyakorlati útmutató a szerz?i joghoz, Budapest Novissima, 2004, ISBN 963-85933-5-0
• A szerz?ijog-ellenességr?l – angolul
• Lawrence Lessig: Szabad kultúra (magyarul)
• A szerz?i jog a gyakorlatban. A Szerz?i Jogi Szakért? Testület véleményeinek gy?jteménye (1997 – 2003) ISBN 963 224 814 7
• Bodó Balázs: A szerz?i jog kalózai. Typotex Kiadó, 2011 ISBN 978-963-279-425-9

Kapcsolódó szócikkek

• BSA
• kalózkodás
• k?z?s jogkezelés
• plágium
• Szerz?i Jogi Szakért? Testület
• védjegy