大豆异黄酮对人体有5大好处
| Olasz Italiano | |
| Beszélik | Olaszország, Svájc, Málta, Vatikán, San Marino, Argentína, Brazília, Venezuela, Líbia |
| Terület | Itália, északkelet-Afrika, |
| Beszél?k száma | anyanyelvként: 63 millió Tanult nyelvként 75-115 millió f? |
| Nyelvcsalád | Indoeurópai nyelvcsalád Italikus nyelvek latin olasz nyelv |
| írásrendszer | Latin |
| Hivatalos állapot | |
| Hivatalos |  Olaszország Európai Unió Horvátország Isztria megyében Máltai lovagrend San Marino Svájc Szlovénia Szomália (1963-ig hivatalos, ma kereskedelmi és hivatali nyelv) Vatikán |
| Gondozza | Accademia della Crusca (nem hivatalosan) |
| Nyelvkódok | |
| ISO 639-1 | it |
| ISO 639-2 | ita |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Italiano témájú médiaállományokat. | |
Az olasz nyelv (olaszul lingua italiana) az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül az újlatin nyelvek csoportjába tartozik. A mai egységes irodalmi nyelv alapja a toszkán nyelvjárás, amely átmenetet képez a keleti és nyugati típusú újlatin nyelvek k?z?tt. Hangtani szempontból konzervatívabbnak tekinthet? a t?bbi újlatinnál, mivel t?bbnyire meg?rizte az eredeti szók?zi mássalhangzókat, ugyanakkor teljesen elvesztette a latin szó végi -s hangot, például tempus-tempo. Sok, latin ábécét használó nyelvhez hasonlóan, az olaszban is léteznek hosszú (kett?z?tt) mássalhangzók, amelyeket a magyarhoz hasonlóan, hosszan is ejtenek (ellentétben az angollal, a franciával és a némettel). A legt?bb újlatin nyelvhez hasonlóan a hangsúlyozás sokszor lényeges szerephez jut a jelentés megkül?nb?ztetésében (nem így például a franciában). Hangsúlyos rendszerint az utolsó el?tti szótag, de bármelyik lehet az; ha az utolsóra esik, ékezettel jel?ljük. Az olasz tulajdonneveket kül?n?sen nem szép rossz helyen hangsúlyozni, például Taranto, Rimini, Domenico (helyesen: ?táranto, rímini, doméniko”). A szó végi r?vid magánhangzókat sem szabad – magyar módra – megnyújtani, például Marco (helyesen: ?márko”).
A magyar nyelv hangkészletéb?l az olasz nem használja a h, gy, ?-?, ü-?, ty és zs hangokat. Magyarban ismeretlen hangot – gyakorlatilag – nem használ. A nálunk megszokott hangokat egy, két, vagy akár három bet?vel írja le (például ?ny” – gn, ?s” – sce vagy sci, ?dz” – z, ?dzs” – ge vagy gi stb.) Vigyázat: az ?sch” mindig ?szk” és nem ?s”, mint a németben. Elválasztás a magyarhoz hasonlóan a mássalhangzóhatáron t?rténik, egy kivétellel, amikor is a k?vetkez? sorba visszük át mindazt a mássalhangzót, amellyel olasz szó kezd?dhet, például que-sto. A diftongusok mellett triftongusokat is használ, például miei, tuoi. Ezek, mivel nem képeznek ?nálló szótagot, nem választhatók el a magánhangzóhatáron.
Az olaszt nem anyanyelvként beszél?k száma korábban cs?kken?ben volt, az utóbbi id?ben azonban ismét emelkedik: jelenleg 70 milliósra tehet?. Régebbi adatok még 120 millió ember k?zvetít? nyelvének mondták. F?leg az egykori olasz gyarmatokon beszélték (Etiópia (t?rténelmi nevén: Abesszínia, olaszul: Abissinia), Eritrea, Líbia, Szomália), ezenkívül Szlovéniában, a horvát Dalmáciában és Albániában.
T?rténete
[szerkesztés]A Római Birodalom felbomlása után az irodalmi és a beszélt nyelv eltávolodása tovább folytatódott, és mik?zben írásban változatlanul igyekeztek minél jobban igazodni az aranykori római irodalmi nyelv normáihoz, a beszélt nyelvállapot id?vel annyira kül?nb?z?tt már a sokkal konzervatívabb írott változattól, hogy a beszél?k már nem értették az utóbbit, le kellett fordítani. Assisi Szent Ferenc (vigyázat, helyesen ejtve: ?asszízi” és nem ?assziszi”!) Naphimnusza, a Cantico delle Creature (A teremtmények dalocskája) 1225-b?l tekinthet? a ?k?znyelvi” olasz els? lejegyzésének.
Az olasz dialektusok
[szerkesztés]
Az olasz dialektológia az újlatin nyelvészet egyik leggazdagabb területe. Olaszország területén számos (egyes becslések szerint 200 k?rüli) újlatin dialektust és aldialektust (nyelvjárást) használnak. Ezek az olasz dialektusok (dialetti italiani) északról dél felé haladva er?sen kül?nb?znek egymástól, oly mértékben, hogy két egymástól távolabb él? beszél? meg sem érti egymást: így a k?lcs?n?s érthet?ség végett mindenkinek beszélnie kell a sztenderd olasz nyelvet (olasz k?znyelv).
Az er?s dialektális tagolódás oka az egységes Olaszország, illetve az olasz irodalmi nyelv kés?i kialakulása volt. Sok olasz dialektust ma már teljesen ?nálló újlatin nyelvként tartanak számon, amelyek már saját helyesírással is rendelkeznek. Ilyenek a szicíliai, a nápolyi, az emilián-romanyol, a velencei, a lombard, a ligur, a piemonti, a szárd és a korzikai.
A dialektusok hovatartozása nyelvészetileg még az újlatin nyelvek csoportjain belül sem egységes: a La Spezia és Rimini városokat ?sszek?t? képzeletbeli vonaltól északra a nyugati, míg délre az italodalmát újlatin nyelvekhez tartoznak. A kett? k?z?tt természetesen átmeneti nyelvjárások is vannak, mint például az olasz irodalmi nyelv alapjául szolgáló toszkán dialektus. A nyugati és italodalmát újlatin nyelvek bizonyos, f?leg hangtani tulajdonságok alapján kül?nülnek el, ilyen meghatározó jellemz? például a szók?zi egyszer? mássalhangzók viselkedése – z?ngésülés, elt?nés stb.
Az olasz irodalmi nyelv alapjául a k?zép-olasz dialektuscsoport, ezen belül els?sorban a k?zépkori toszkán dialektus szolgált. Az ebb?l kialakuló mai sztenderd olasz nyelvre azonban a t?bbi k?zeli k?zép-olasz dialektus, így a római dialektus is hatást gyakorolt. érdekes módon a mai toszkán dialektus a sztenderd olasz nyelvt?l a kiejtésében észrevehet?en elkül?nül, például egész Olaszországban egyedül a toszkán dialektus használja a ?h” –mássalhangzót a ?k” helyett: például a ?come” szó hóme ejtése a k?znyelvi kóme helyett. A k?znyelvi ?cs” –mássalhangzót – a rómaihoz hasonlóan – a toszkán dialektus is ?s”-nek ejti, szemben a sztenderd olasz ejtéssel: például a ?cinquecento” szó sinkwesento ejtése a k?znyelvi csinkwecsento helyett. Hasonlóképpen elmondható ez a római, umbriai, abruzzói dialektusokra is, ezeket együttesen nevezik k?zép-olasz nyelvnek.
Az olasz ábécé
[szerkesztés]
Az olasz ábécé a k?vetkez? 21 bet?b?l áll: A, B, C, D, E, F, G, H, I, L, M, N, O, P, Q, R, S, T, U, V, Z.
Idegen szavakban el?fordulhatnak még a j, k, w, x, y bet?k.
Kiejtés
[szerkesztés]
Az olasz szavak kiejtése nem okoz kül?n?sebb nehézséget a magyar anyanyelv?ek számára. A magyartól eltér? olvasatú bet?ket az alábbiakban foglaljuk ?ssze:
- c – e és i el?tt magyar cs [t??], egyébként magyar k [k]: circa [?t??i:rka]
- ch – csak e és i el?tt áll, mindig magyar k [k]: anche [?a:?ke]
- g – e és i el?tt magyar dzs [d??], egyébként magyar g [g]: gente [?d??e:nte], guerra [?gwe:r:a]
- gh – csak e és i el?tt áll, mindig magyar g [g]: laghi [?la?gi]
- gn – magyar ny (szó belsejében általában hosszú) [?]: legno [?le:?:o]
- gli – magánhangzó el?tt lágy l magyar lj (régen ly) egyszerre ejtve [?], egyébként lágy l, amelyet j k?vet [?j]: aglio [?a:?jo], egli [?e:?ji]
- h – mindig néma: hanno [?a:n:o]
- s – z?ngés mássalhangzó el?tt, és valamikor magánhangzók k?z?tt z [z], máskor magyar sz [s]: sbaglio [?zba??jo], rosa [?r??za], solo [?so?lo]
- sc – e és i el?tt magyar s (szó belsejében általában hosszú) [?], egyébként magyar szk [sk]: liscia [?li:??a], scarpa [?ska:rpa]
- z általában hosszú magyar cc [??] zio [?i?o] (igénytelenebbeknél [?d?zi:o]), ritkábban dz [d?z]: zona [?d?zo?na]
Megjegyzés: az i bet?t c, g, sc és magánhangzó k?z?tt csak akkor ejtjük, ha hangsúlyos: ciao [t??a?o], de pizzeria [pi?:eri:a].
Névszók
[szerkesztés]- Míg a nyugati újlatin nyelvek -(e)s hozzáadásával képzik a t?bbes számot, az olasz a szó végz?dését?l függ?en -i (ha az egyes számú végz?dés -e vagy -o) vagy -e (ha az egyes számú végz?dés -a) hangot ad a t?h?z:
- porto (?kik?t?”) porti (?kik?t?k”)
- porta (?ajtó”) porte (?ajtók”)
- parte (?rész”) parti (?részek”)
- Az olasz, a t?bbi indoeurópai nyelvhez hasonlóan nemeket kül?nb?ztet meg, de csak kett?t: hímnemet (maschile) (masculinum) és n?nemet (femminile) (femininum). A melléknevet a f?névvel nemben és számban egyeztetjük. bello porto (szép kik?t?) belle porte (szép ajtók). A latinban semleges (neutrum) nem? szavak rendhagyó t?bbes számukról ismerhet?k fel, például uovo (ovum) – uova
- Az olasz nyelvben er?s?d? izoláló tendenciák figyelhet?k meg, a névszóragozásban egyetlen esetet (nominativus) ismer. A t?bbi esetet el?ljárókkal (praepositio) fejezi ki.
- a ?-hoz, -nál, -ban, -be”,
- da ?-hoz, -nál, -t?l, -ként, -módon”,
- con ?-vel;” stb.
Igék
[szerkesztés]Az olasz nyelvben az alábbi módokat és igeid?ket kül?nb?ztetjük meg.
- A j?v?b?l a múltba haladva: az alábbi példákban az amare (szeretni) ige egyes szám els? személy? alakja szerepel:
- Indicativo (kijelent? mód) (indicativus)
- Futuro semplice (j?v?) (futurum) amerò
- Futuro anteriore (befejezett j?v?) (futurum perfectum) avrò amato
- Presente (jelen) (praesens) amo
- Passato prossimo v. Perfetto (múlt) (praeteritum) ho amato
- Imperfetto (folyamatos múlt) (praeteritum imperfectum) amavo
- Trapassato prossimo (régmúlt) (praeteritum perfectum) avevo amato
- Passato remoto (t?rténeti múlt) (praeteritum historicum) amai
- Trapassato remoto (t?rténeti régmúlt) (praeteritum historicum perfectum) ebbi amato
- Congiuntivo (k?t? mód) (coniunctivus)
- Presente (praesens) io ami
- Passato (praeteritum) io abbia amato
- Imperfetto (praeteritum imperfectum) amassi
- Trapassato (praeteritum perfectum) avessi amato
- Condizionale (feltételes mód) (conditionalis)
- Presente (praesens) amerei
- Passato (praeteritum) avrei amato
- Imperativo (felszólító mód) (imperativus)
- csak E/2, T/1, T/2 alakjai vannak, a hiányzó alakokat a congiuntivo presente adja; ama!
Ezeken kívül van még:
- Verbo riflessivo (visszaható ige) (verbum reflexivum) mi amo
- Passivo (szenved? szerkezet) (passivum) sono amato
Nyelvi példák
[szerkesztés]| Magyar | Olasz |
|---|---|
| Olasz | italiano (ha férfi), italiana (ha n?) |
| Magyar | ungherese |
| Igen | Sì |
| Nem | No |
| Jóreggelt! / Jónapot! | Buongiorno! |
| Szia! / üdv! | Ciao (tegez?) / Salve |
| Hogy vagy? / Hogy van? | Come stai? (tegez?) / Come sta? (magázó) |
| üdv?zl?m! | Benvenuto! (Isten hozta!)/Benvenuta! (ha n? az érkez?) |
| Jó estét! | Buonasera! |
| Jó éjszakát! | Buonanotte! |
| Szép álmokat! | Sogni d'oro! |
| Viszontlátásra! | Arrivederci! (bizalmasabb) / ArrivederLa (megtisztel? - ma már ritkán hallani) |
| Szép napot! | Buona giornata! |
| Sok szerencsét! | Buona fortuna! / In bocca al lupo! (válasz az utóbbira: crepi!, nem grazie) |
| Kérem, Szívesen, Legyen (légy) szíves | Prego / Per piacere / Per favore / Per cortesia |
| K?sz?n?m | Grazie / ti/La ringrazio |
| Sajnálom | Mi dispiace/Mi scusi (magázó)/Scusa(mi) (tegez?)/ (Sono) desolato (ha férfi vagyok) / desolata (ha n? vagyok) |
| Ki (csoda)? | Chi? |
| Mi (csoda)? | Che cosa? / Che? / Cosa? |
| Mikor? | Quando? |
| Hová? Hol? | Dove? |
| Miért? | Perché? |
| Hogy hívnak? / Hogy hívják (?nt)? | Come ti chiami? (tegez?), Come si chiama? (magázó) |
| Azért, mert | Perché |
| Hogy? / Tessék? | Come? |
| Mennyi? | Quanto? |
| Nem értem. / Nem értettem. | Non capisco. / Non ho capito. |
| értem. / értettem. | Capisco. / Ho capito. |
| Segíts nekem! / Segítsen nekem! / Segítség! | Aiutami! / Mi aiuti! / Aiuto! |
| Hol vannak a mosdók? | Dove sono i bagni? |
| Beszélsz magyarul? / Beszél magyarul / Beszéltek magyarul? / Beszélnek magyarul? | Parli ungherese? (tegez?) / Parla ungherese? (magázó) / Parlate ungherese? (t. sz. 2. sz-ben tegezve és magázva)/ Parlano ungherese? (?n?zve) |
| Nem beszélek olaszul. | Non parlo italiano. |
| A számlát, legyen szíves (étteremben) | Il conto, per favore. |
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]
- Olasztanulás.lap.hu - linkgy?jtemény
- Online olasz-magyar, magyar-olasz szótár
- Németül íródott nyelvismertet? az olasz nyelvr?l
- Italian 101 Learn Italian online
- 110 rendhagyó ige ragozása
- Olaszország nyelvoktatás.lap.hu - linkgy?jtemény
- Olaszvilágos: R?vid, szórakoztató olasz leckék magyaroknak
- Olasz nyelv a Webnyelv oldalon: magyarázatok, feladatok
 | ||
| ||
